Death Metal - Melodic
A Melodic Death Metal, azaz a dallamos death metal (más névenMelodeath vagy MDM) olyan heavy metal zenei stílus, amely ötvözi a New Wave of British Heavy Metal (Brit Heavy Metal új hulláma - NWOBHM) és a tradicionális death metal különböző elemeit. A mozgalom az 1990-es évek elején, elsősorban Skandináviában és Angliában jött létre. Skandináviában különösen sokat tettek az új irányzat népszerűsítéséért, melyet központja Gothenburg (Göteborg-Svédország) után, göteborgi metal-nak neveztek el. Valamivel később a "göteborgi" stílus rendkívül sok zenekart inspirált a metal színtéren, és a műfaj rövid időn belül virágzásnak indult.
Zenei jellemzők
A melodic death metal a NWOBHM harmonikus, gyors/pattogós gitárriff elemeit használja, de hangzására jelentős befolyással bírnak a death metal alapjellemzői is, például az elképesztő intenzitás, az erősen torzított gitárhang, a gyors dupla-basszus és blast beat dobolási technika stb. A melodeath műfaj zenekarai gyakorta hivatkoznak a korai thrash bandák műveire is az ösztönzés lényeges tényezőiként. Az énekstílus többnyire a két műfaj kombinációja, azaz kemény de tiszta előadásmód és harmóniák állnak szemben a goromba torokhangokkal és halálhörgéssel. A dallamos részekben a billentyűs hangszerek jelenléte igen gyakori.
Eredet (1990-es évek)
A melodic death metal népszerűségét a 90-es évek közepén megjelent At The Gates, In Flames, Dark Tranquillity bandák albumai indították el, ezek a művek tették le a göteborgi metal alapjait. A "Melodeath" műfaj létrejöttében kulcsfontosságú szerepet vállalt a brit Carcass brigád is. Ők kezdetben a grindcore színtéren tevékenykedtek, csak később váltottak a death metal stílusra, és különleges, egyedi hangzásukkal rövid időn belül a melodeath irányzat úttörőivé váltak. 1993-ban megjelent "Heartwork" című albumuk már úgy definiálta a melodic death metalt, mint önálló új műfajt. A svéd At The Gates is sokat dolgozott azon, hogy stílusát különlegessé, minden mástól megkülönböztethetővé tegye, és ez a fáradozás a negyedik, "Slaughter Of The Soul" (1995) című lemezükre ért be igazán, míg honfitársai közül az In Flames "The Jester Race" (1996), és a Dark Tranquillity "The Gallery" (1995) című albumai hozták el a változás szelét. A felsorolt zenekarok hangzásbeli újításai bombaként robbantak a metal színtéren, albumaik a dallamos death metal műfaj alapvetéseivé váltak, nevüket pedig rövid időn belül megtanulta az egész világ.
Késői '90-es évek és befolyás az egyéb műfajokra
A '90-es évek vége óta a melodic death metal zenekarok egyre dallamosabb riffeket, szólókat, valamint akusztikus gitár részeket és fülbemászó refréneket alkalmaznak,továbbá nagyobb mértékben támaszkodnak a billentyűs hangszerekre. Ráadásul a death metallal ellentétben, a dalszövegek kevésbé fókuszálnak a halálra, az erőszakra, a horrora vagy a tengernyi vérre, a lírák számtalan egyéb témát tárgyalnak ki. Ezek a változtatások pozitívan hatottak az irányzat népszerűségére, így más metal műfajok (pl.: folk, power, groove, metalcore stb.) is felhasználták a formálódó dallamos death metal zenei elemeit. Különösen a metalcore műfaj harmadik hullámára hatottak az új ötletek, melyek előnyösen befolyásolták a modern metalcore változatosságát. A post-hardcore agressziója és a death metal torokhangú hörgős/üvöltő éneke ötvöződött a dallamos és technikás svéd stílusú gitárjátékkal. A 2000-es évek elején a dallamos metalcore bandák népszerűsége az egekig szökött, főként az Egyesült Államokban, ahol a mozgalom zenekaraival kapcsolatban eleinte a "Swedecore" és a "Gothencore" elnevezés terjedt el.
Zenekari példák: Insomnium, Arch Enemy, Norther, Omnium Gatherum, Immortal Souls, Noumena, Deals Death, Nightrage, Thousand Eyes, Hypocrisy, Children Of Bodom, Be'lakor, Amon Amarth, Kalmah,Soulfallen.
Gothenburg (göteborgi) Metal
|